Először is mi az a terroir?
Én eddig azt hittem a terroir fogalma kimerül a talaj és az éghajlati adottságok összességében. Részben igazam volt, de ez ennél összetettebb fogalom. A talaj jellemzőin (típus, mélység, szín, összetétel) és a klímán (átlaghőmérséklet, csapadékmennyiség, napsütéses órák száma, szél) kívül a termőterület magassága, a területen termesztett szőlők fajtája, oltványa, a tőkék kora, az adott területen kialakult szőlészeti, borászati technológia együttesen befolyásolják a terroir fogalmát. Erről egy nagyon érdekes cikket találtam a http://www.boraszportal.hu/nyomtat/20101103/2575-on, ha valakit bővebben érdekel a téma.
Tehát akkor a feladat, összehasonlítani a terroir elemeit Bordeaux-ban, Villányban, Szekszárdon és Egerben.
Ha a Bordeaux-i borvidékről beszélünk, Franciaország legnagyobb, legjelentősebb borvidékéről beszélünk, ahol 120000 hektáron, 7000 pincészet termel szőlőt és évente 700 millió palack bort, aminek 89%-a vörös. A rómaiak ideje óta foglalkoznak itt szőlő és bortermeléssel, de az igazi hírnevét a XII. század közepén alapozta meg Aquitaniai Eleonóra és II. Henrik poitiers-i esküvője után.
A borvidék Délnyugat-Franciaországban, Bordeaux városa körül és a Garonne és a Dordogne folyó tölcsértorkolata, a Gironde mentén terül el. A borvidék nyugati része egy üledékekből keletkezett síkság, az altalaj főleg fövenyből áll. Itt a homokos talaj többnyire terméketlen, gyorsan átereszti a vizet, viszont sokáig megtartja a meleget, ezért alkalmas bortermelésre. A keleti rész vagyis a Garonne jobb partjának domborzata már változatosabb képet fest, hiszen a síkságból egyenesen a mészköves fennsíkba vált át a talaj. A magasság meredeken emelkedik közel 90 méterrel. A borvidék jellemző talaja az agyag, a homok és a lösz.
Éghajlata óceáni, ami meleg nyarakat, enyhe teleket jelent. Évente átlag 820mm csapadék hullik, ami 150 esős napon oszlik el. Az évi átlaghőmérséklet 13,3°C, januárban 6,2°C, augusztusban 20,9°C és nyáron van 15-20 nap, amikor a csúcshőmérséklet átlépi a 30°C-t. Az éves napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát, de az óceán partján még a 2200-at is.
A Bordeaux-i borvidéken termesztett szőlőfajták: Sauvignon Blanc, Semillon, Pinot Blanc, ill, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Malbec, Merlot, Mourvédre, Petit Verdot, Pinot Noir, Shiraz.
Villányi borvidék
A Villányi borvidék nagyon közel áll a szívemhez, mivel már többször jártam ott, s minden alkalommal elvarázsolt ez a kis sváb ékszerdoboz a táj szépségével, a kisváros nyugalmával, tisztaságával, az emberek barátságosságával és a boraik tökéletességével.
A Villányi borvidék hazánk legdélebben fekvő borvidéke, Baranya megyében a horvát határ közelében, Pécstől kb. 35 km-re délre található. Szőlőtermesztésre kifejezetten alkalmas a domborzati viszonya, talaja és szubmediterrán éghajlatának köszönhetően 2100 hektáron termelnek szőlőt. Az átlaghőmérséklet ugyan nem nagyobb, mint Magyarország középhőmérséklete, ami 10-11 °C körül alakul, viszont a Villányi-hegység kelet-nyugati fekvése speciális mikroklímát biztosít a hegység déli lejtőin a szőlőtermesztésnek, s a napsütéses órák száma valamivel magasabb, majdnem 2200 óra évente, a tavaszi fagyok hamarabb befejeződnek, az őszi fagyok pedig később kezdődnek, mint másutt, így a fagymentes napok száma 200 feletti. A sokévi átlaghőmérséklet a leghidegebb hónapban -0,1°C, júliusban pedig, amikor a legmelegebb van 22,6°C és nyáron akár többször több hétig el is kerülik a napi maximum hőmérsékletek a 30°C-t. Az éves csapadékmennyiség 7-800 mm között van.
A Villányi-hegység közepén található a borvidék jellegzetes cukorsüveg alakú, szinte teljesen kopár hegye a Szársomlyó, mely javarészt mészkőből áll, és talajképző rétegként mésztartalmú lösz és agyag került, mely rendkívül kedvező talajt nyújt a szőlőtermesztéshez. A fennsíkon és az északi lejtőkön rendzina* és csernozjom** alkotják a talajt. A fő talajanyag a borvidéken tehát a dolomit, a márga, a krétakori mészkő, az agyag néhol homokos lösztakaróval. A kemény talajt nehéz megművelni, viszont jó víztartó képessége van és az eredmény kárpótolja a nehéz munkát.
A Villányi borvidéken termesztett szőlőfajták: kékoportó, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, kékfrankos, pinot noir, zweigelt, syrah, kadarka, olaszrizling, rajnai rizling, chardonnay, zöld veltelini, hárslevelű, fűszeres tramini, szürkebarát, muscat ottonel, királyleányka, sauvignon blanc.
Szekszárdi borvidék
A Szekszárdi borvidék csupán 2600 hektáron termel szőlőt a közel 6000 hektáros termőterületéből Tolna megyében a Szekszárdi-dombság keleti lankái és a Sárköz találkozásánál, Szekszárd városhoz közeli szőlőhegyeken és 14 környékbeli településen. Itt már a római időkben is termeltek borokat. Ma kb. 2500 borászat foglalkozik eme isteni ital előállításával.
A vidék éghajlata kontinentális, ami 5-600 mm éves csapadékot és 2050-2100 órás napsütést jelent évente, a középhőmérséklet 10°C körül alakul, a nyári legmelegebb hónapban 22°C-os az átlag, a téli leghidegebben pedig -1°C, és itt is nagyobb az összefüggő fagymentes napok száma, mint az ország nagyobb részén. A legmelegebb hónapokban itt is jellemző, hogy akár két hétig 30°C feletti napi maximumok vannak. A száraz nyári hónapokban gyakran okoz gondot az aszály.
A borvidék talaja jellemzően a mélyebb rétegekben pannóniai agyag, agyagos homok, pannóniai homok, homokkő, a felsőbb rétegekben pedig lösz és vályogtalaj vagy lösszel kevert pannóniai homok. Sok helyen okoz gondot a talajerózió, mivel a löszös talajon képződött csernozjomot és a barna erdőtalajt az intenzív művelés miatt nem köti növényzet, így erősen kitett a víz és a szél korrodáló hatásának. Vannak olyan helyek, ahol a löszös alapkőzeten kénytelenek folytatni a termelést, mert annyira lemosódtak már a felsőbb rétegek. Eróziót csökkentő intézkedésként sok helyütt bevezették a teraszos művelést, vízelvezető csatornarendszereket építettek, a korábbi bakművelést felváltotta a kordonos művelés és az ültetvények talaját a sorközök közötti füvesítéssel védik. A löszös talaj különben igen kedvező a későn érő fajtáknak, mint pl. a cabernet sauvignon és franc, mivel a talaj világos színe visszaveri a nap sugarait és így segíti a szőlő érését. Az alacsony mésztartalmú szekszárdi borvidéki talaj miatt visszafogottabb a borok savtartalma, melyek könnyen ihatóak, testesek és tüzesek.
A Szekszárdi borvidéken termelt szőlőfajták: kékfrankos, merlot, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, pinot noir, shiraz, blauburger, oportó, bíborkadarka, kékmedoc, olaszrizlig, chardonnay, rizlingszilváni, zöldveltelini, sauvignon blanc, acsarszegi fűszeres, pinot blanc, rajnai rizling, szürkebarát, tramini, leányka, királyleányka, ottonel muskotály és zenit.
Egri borvidék
Az Egri borvidék hazánk egyik legrégebbi borvidéke, itt már a XI. században is foglalkoztak szőlőtermesztéssel és bortermeléssel. Szőlőt napjainkban csupán 6000 hektáron termelnek a 22000 hektár szőlőtermesztésre alkalmas területből, 160-200 m tengerszint feletti magasságban. Ez úgy tűnik jellemző ma Magyarországon, hogy a régi borvidékek töredékét használják csak ki. Hogy ennek mi az oka nem tudom, de kezdek rá kíváncsi lenni, úgyhogy ez is megér majd egy bejegyzést. A borvidék a Bükk-hegység déli lankáin, jórészt Heves megyében, kisebb részt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terül el. Talajának nagyobb része miocén korú riolittufa, előfordul eocén mészkő márga és oligocén agyagmárga. A tufa eluviális málladékából fekete, mészszegény nyirok, barnaföld, illetve agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki.
Éghajlata valamivel hűvösebb és szárazabb, mint az országos átlag. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,1°C, a leghidegebb hónapban -5,7°C, a legmelegebben pedig 22°C és a legmelegebb hetekben gyakran kúszik 30°C fölé a hőmérséklet. Az éves napsütéses órák száma 2100-2200 óra között van. A szőlőtermesztéshez kifejezetten alkalmas mikroklímát ezeken a déli lejtőkön az északi széltől való védettség, a magasság, melytől a termőterület kiemelkedik a völgyből feláramló hűvös pára fölé és többlet napsugárzás jelenti. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 550mm.
Az Egri borvidék szőlőfajtái: chardonnay, cserszegi fűszeres, hárslevelű, irsai olivér,királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, bíborkadarka,blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, shiraz (syrah), turán, vagy zweigelt.
Konklúzió
Tengerszint feletti magasságban a Bordeaux-i borvidék fekszik a legalacsonyabban a maga 0-90 méterével, míg a Villányi borvidék 100-300, a Szekszárdi 150-250, az Egri pedig 170-400 méter magasságig terül el. Talajösszetételben talán a Villányi borvidék hasonlít legjobban a Bordeaux-ihoz, elvégre mindkettőben egyszerre van jelen az agyag, a mészkő, a homok és a lösz. Ezzel szemben a szekszárdiból teljesen hiányzik a mészkő, az egriben kisebb mértékben található, amúgy lösz és agyag tekintetében szintén hasonlítanak. Éves középhőmérsékletben mindhárom hazai borvidék jócskán elmarad a bordeaux-itól, viszont az éves napsütéses órák száma megközelítőleg azonos. A nyári meleg az összes borvidéken hasonló, a téli hőmérséklet viszont a hazaiakon jóval hűvösebb, kiváltképp Egeré. Csapadékban Villány és Bordeaux közel azonos, de Szekszárd és Eger kb. harmadával elmarad tőlük.
Azt akkor már értem, hogy mi okozza a villányi és a bordeaux-i azonos fajtájú borainak a hasonlóságát, na de mi okozza, hogy a szekszárdi és az egri is ennyire hasonlít testességében, zamatában, küllemében az előzőekhez? Ennek a kérdésnek és szerintem az egész felvetésemnek a kulcsa a Pécsi Borozó nyomtatott verziójában, az idei őszi számban található meg "A borok egységesítésének veszélyéről" szóló cikkben, Luis Fuentes Santelices chilei borász, a nagyradai Cezar Pincészet borászának az írásában. A cikk szerzője rámutat, hogy a modern információáramlás miatt, a borászok könnyen hozzáférnek a korszerű szőlészeti és borászati technológiákhoz, és azt alkalmazva majdnem ugyanolyan borokat készítenek, és az adott borvidékre jellemző sajátosságok tűnnek el a borokból, és válnak uniformizált, standard borokká. Azt írja, hogy 10 éve még könnyen fel lehetett ismerni a származási helyükre utaló egyedi karakterrel rendelkező borokat, de mára ezek a jegyek már elhalványodtak, eltűntek, így nehéz kitalálni kóstolás alapján a bor származását. A cikk szerint a szüret időpontjának későbbre tolása, a szőlőültetvények művelésének standard módja, ugyanolyan élesztők használata, a préselés módja és az új fahordók használata, melyeknek egységes használata a világon mindenütt hasonló ízvilágú borokhoz vezet. (A teljes cikk itt olvasható: http://www.pecsiborozo.hu/blog/a_borok_egysegesitesenek_veszelyerol)
Tehát úgy tűnik a terroir elemei közül a szőlészeti és borászati technológiák befolyásolják a leginkább a végeredményt. Vagyis ha van egy olyan szőlőművelésre alkalmas területed, ahol megfelelőek a talaj és éghajlati viszonyok valamely fajtájú szőlő termesztésére, akkor a standard technológiákat betartva akár világhírű borok klónjait hozhatod létre. De ha ez így van, akkor miért nem ittam még számomra ízletes bordeaux-i típusú bort a Balatonboglári borvidékről? Talán a löszös, jó vízháztartású talaj, az évente 200 órával kevesebb napsütéses órák száma, a Balaton közelsége miatti kiegyenlítettebb hőmérséklet, mely enyhíti a legforróbb napok melegét és a gyakori északi szél. Vagyis nem alkalmas az éghajlat és a talaj ahhoz, hogy a borászati technológiák segítségével árnyalni lehetne a szőlő hiányos éréséből adódó veszteségeket, melyek a bordeaux-i borok készítéséhez elengedhetetlenek lennének. Hogy mik ezek, nem tudom. Gondolom fenol-, cukor-, savtartalom stb. Ugyanakkor nagyon finom más jellegű borokat lehet itt készíteni. Leginkább vörös bor esetében a kékfrankost és a merlot-t, és nagyon jó fehérborokat, mint pl. a muskotály, Irsay Olivér vagy a zenit.
Sajnos tapasztalatom vajmi csekély a borkóstolásban, főleg mivel még kevés bort volt alkalmam kóstolni, és azoknak a java is hazai. A bejegyzést ugyebár a Château Lesparre jobb villányi cuvée-hez való hasonlósága ihlette, de azóta tapasztaltam a grasevinák kóstolásánál is, hogy nincsen egyedi karaktere, mely a származási helyre utalna, a grasevina is csak egy olaszrizling. Mindenesetre kóstolok tovább szorgalmasan, és próbálok különbségeket tenni. A villányi tanfolyamról még mindig semmi hír, pedig nagy segítség lenne már.
* Rendzina talajok közé soroljuk azokat a talajokat, melyek tömör, szénsavas meszet tartalmazó kőzeten alakultak ki. A kőzet felett elhelyezkedő vékony talajréteg magas szervesanyag (5-10%, esetleg még ennél is több) tartalmú. A kőzetek málladéka viszonylag kevés szilikátos anyagot tartalmaz. A kőzethatású talajok főtípusba tartozó rendzinák három altípusba sorolhatók, melyek elkülönítése a talajképző kőzet tulajdonságaiból következő bélyegek alapján történik:1. fekete rendzina (kevés vas-oxidot vagy egyéb szilikátot tartalmazó talajképző kőzeten)2. barna rendzina (a talajképző kőzetek mállásakor szilikátok is képződnek)3. vörös agyagos rendzina (a talajképző kőzetben vörösagyagok vagy reliktum "terra rosa"-k is előfordulnak)
** E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak).
Felhasznált irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bordeaux-i_borvid%C3%A9k;
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bordeaux;
http://villanyiborvidek.hu/hu/villanyi-borvidek; http://hu.wikipedia.org/wiki/Vill%C3%A1nyi_borvid%C3%A9k; http://www.szekszardborvidek.hu/borvidek.html; http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeksz%C3%A1rdi_borvid%C3%A9k; http://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_borvid%C3%A9k;
http://egriborvidek.hu/;
http://www.pecsiborozo.hu/blog/a_borok_egysegesitesenek_veszelyerol;
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése