Vida Péter: Cabernet Franc 2011

Megkezdtük a ráhangolódást a következő szemináriumra, és leemeltünk a polcról egy szekszárdi cabernet franc-t, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Sörözni "kellett" volna mennem haverokkal, de ahhoz túl fáradt voltam, mert az egyesületünk új edzőtermét készre takarítottuk, hogy jövő héten végre újra elindulhassanak az edzések majd' két hónapos leállás után. Így a sörözést lefújtam, helyette a Moncsival való borozgatást és Jóbarátok nézést választottam.

Megnyitáskor már egy megnyugtató körülmény, hogy parafadugós a palack. Kitöltve gyorsan tűnő, lilás habja már árulkodott magas alkoholfokáról (14%) és testességéről. Amíg szellőztettük, gyönyörködtünk mély rubin színében, melyet lilás szél fogott rámába, majd orrunkhoz emeltük és legszívesebben örökké szagoltuk volna. Intenzív gyümölcsös illata ragadott magával minket: eper, málna, gyümölcsleves, tejszínhab. Óh, azok a kora nyári gyümölcsök! Miután jól felhecceltük ízlelőbimbóinkat, azok epedezve várták az ízlelést. A kortyot jól megjárattuk szánkban a nyelvünk elejétől a végéig, még meg is rágtuk mielőtt lenyeltük volna. A bor magas sav és tannintartalma elnyomta zamatát, pedig tüzes alkoholtartalma, testessége hosszú lecsengéssel kísérte az este további részét. Egyensúlyát kissé diszharmonikussá tette a magas savtartalom, ezért mindenképp ajánlott volt hozzá kiflit enni, de a sajt még jobb lett volna. A piaci ára alatt jutottunk hozzá, ami szerintem a tárolás miatt bekövetkezett minőségvesztés miatt lehetséges, de így sem volt jó az ár-érték arány. Gondolom a Vesztergombi Cabernet Sauvignon-nal is ez volt a helyzet. A Polgár Pincészet sauvignon-jával valószínűleg mázlim volt, mindenesetre befejeztem ebben a boltban az akciós borok vásárlását.