2016. június 15., szerda

Végigkóstoltuk a Pannon Borrégió legjobb 25 borát

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Pannon Borrégió Top 25 borversenyt és kóstolófesztivált. A versenyre a régió, azaz a Pécsi, a Villányi, a Szekszárdi és a Tolnai borvidékek termelői nevezhették boraikat, melynek fő célja nem a versengés, hanem a régió borainak népszerűsítése és a kisebb borászatok bemutatkozási és kiemelkedési lehetőségének megteremtése.






















A kóstolófesztiválon ott voltunk és kóstoltunk is szorgalmasan a Veritas Borklub elnökével, Palancsa Lacival. Már az autóban Pécs felé tartva tervezgettük, hogy miket kóstolunk, ugyanis nem akartuk mind a 25 bort megkóstolni. Úgy gondoltuk, elég ha a vöröseket mustráljuk csak, több időt hagyva egy-egy tételnek és így abban bíztunk, hogy érzékeink sem tompulnak el a végére. A Pécsi Borozó nyári száma alapján, melyben szépen fel volt sorolva - betűrendben - a 25 bor össze is állítottuk a magunk listáját, kihagyva 7 fehéret és egy rozét, és felállítottunk egy sorrendet, melytől nem hagyhattuk magunkat eltántorítani. Amikor kezünkbe kaptuk a kóstolófüzetet, abban is szépen beszámoztuk magunknak a sorrendet átmásolva a magazinból, merthogy az a sorrend az etalon, attól el nem térünk! Kézhezvétel után a kóstolófüzetben is következetesen beszámoztuk a magunk sorrendjét, szigorúan a magazinban felállított listánk alapján, merthogy az a sorrend az etalon, attól el nem térünk! Rögtön a második tétel kóstolásakor elkezdtük gyanítani, hogy valami baj lehet a sorrendünkkel, ekkor ugyanis a Hárs Pince amúgy a kóstolófüzet végére került Szajki Cirfandliját kóstoltuk, melyről kiderült, hogy egy nagyon szép, megalkotójához hűen hársmézes küllemmel, intenzív hársmézes és birses illat- és ízjegyekkel  megáldott desszertbor! Néztek is ránk kerek szemekkel, amikor mi második tételnek választottuk ezt a bort, de hát ugye egyik listában sem volt feltüntetve, hogy édes bor, mi pedig csak a színét néztük és betettük rögtön a frissítőnek szánt Belward gyöngyözője után. Lelovits Tamás szép piros gyümölcsös, cseresznyés illatú, lendületes savú 2015-ös Sillerét szántuk összekötőnek a vörösekhez, amiben nem is volt hiba, viszont a merlot-knál - mikor is a Vinatus nagy testű 16%-os, szilvalekváros ízvilágú 2012-es Merlot-ja után kóstoltuk a Stier pincészet lényegesen könnyebb, jó ivású, finom piros gyümölcsös, meggyes zamatú 2013-as Merlot-ját - rájöttünk, hogy bizony a kóstolófüzetben már eleve ajánlott sorrendben vannak feltüntetve a borok, így teljesen feleslegesen, ráadásul itt-ott hibákkal állítottunk fel sorrendünket. (Egyébként a kóstolófüzet végén fel is volt tüntetve, hogy a szervezők által javasolt sorrendben kerültek fel a borok). Hibánkon azonban hamar túl is tettük magunkat és folytattuk a kóstolást, amivel olyan ügyességgel végeztünk, hogy maradt még bőven időnk az elhagyott fehérekre és a rozéra is, sőt még a Hársék Cirfandliját is vissza-vissza kóstoltuk a végére. (Ebből egyetlen korty sem került a kiöntőbödönbe).


A legjobb 25-ből kiemelnék néhány tételt, melyek megérdemelnek még néhány szót. Nem mintha a többi nem lett volna kifogástalan, de a Pannon Borrégióból sok hasonló bort lehet kóstolni, és hozzájutni is könnyű.

Linnbrunn Pincészet - Cabernet Sauvignon 2013

Mély rubin szín. Szép gyümölcsösen nyíló illat, majd a hordófűszerek kerülnek inkább előtérbe. Ízlelve közepes test, integrált tannin és sok-sok erdei gyümölcs. Jól iható, bársonyos és hosszú utóízű.

Heimann Családi Birtok - Szekszárdi Bikavér 2013

Közepesen intenzív rubin szín. Orrba robbanó illatában frissen szedett piros gyümölcsök, főleg ribizli. Kóstolva relatíve könnyed bikavér. Lendületes savak vezetik a kortyot, zamatában visszaköszön a ribizli és rengeteg fűszer, lecsengése hosszú. Picit ugyan még húzós a tanninja, ezért egy kis borkorcsolyát vagy ételt kíván, de mindenképp kitűnő bor.


Bodri Pincészet - Optimus Gold Cuvée 2012

Mély rubin szín. Intenzív szilvás, málnás jegyek mellett szépen adagolja magát a hordó: vanília, csokoládé. Ízében hozza az illat után várt gyümölcsösséget, búcsúban a csokoládét. Zamata szép savgerincre épül, közepesen telt test, sok könnyedén gördülő tannin. Bársonyos, szép, kerek.

Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet - Duennium Cuvée 2012

Mély, sötét szín. Hogy milyen, pontosan nem tudom, nem voltak jók a fényviszonyok. Nem zárkózott, nem félénk, elég a pohár fölé hajolni, hogy érezni lehessen csábító bukéját. Rétegzett, mély, van mondanivalója. És még mindig csak szagolgatom. A hordó édes fűszerei először. Vanília, leheletnyi menta. Egészen halvány füstösség. Aztán szépen jönnek az erdei bogyók. Biztosan lehetne még szálazni, de nincs rá idő, és a hely sem alkalmas, meg aztán ízlelném már! Belekortyolok. Harmónia, egyensúly, elegancia. Minden a helyén van a borban. A tannin kereksége bársonyossá teszik a kortyot. Érett savgerinc, mely lágy, mégis élénk. Nagy testű, de nem robusztus. A magas alkohol szinte teljesen eltűnik az ízkavalkád mögött: érett erdei feketebogyós gyümölcsök, főleg szeder, csokoládélikőr és kávé. Hosszan tartó utóíz. Dö Csampion!

                                                                "Vylyan the champion..."

Hárs Családi Biopincészet - Szajki Cirfandli 2015

Színe a hársmézé. Akár az illata fő motívuma. Mellette persze van más is: birs, aszalt datolya, füge. Ízében  is szépen hozza ezeket az aromákat. Üdítő savak adnak lendületet a zamatok burjánzó édes forgatagának. Apránként kortyolom, mégis tele a szám vele, nyelés után is még hosszú-hosszú ideig. Háromszor kóstoltam vissza. De lehet, hogy többször.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése