A mindenszentek négynapos hosszú hétvégéje előtti péntek este Palancsa Lacival a hónunk alá csaptunk néhány palack bort, és ismét levonultunk a Vármegyeháza pincéjébe, hogy arra méltó helyen vegyük górcső alá őket. Hét teljesen különböző bort kóstoltunk, melyek közül ezúttal a külföldi borok voltak túlsúlyban. Most is, akárcsak múltkor vakon kóstoltuk egymás borait.
Domaine du Tariquet - Premieres Grives 2014
Talán nem tévedek, ha azt írom, hogy az este csúcsborát sikerült rögtön az elején kóstolnunk. E bor egyenest Franciaországból érkezett hozzánk. A címkén nem találtunk arra utaló írást, hogy miből készült, és hogy milyen az édességi besorolása. Mivel fehér, alacsony az alkoholtartalma és a címkén lévő rigó is a vélt könnyedségéről tanúskodott, így a borsor elejére került. Nos, kerülhetett volna a végére is, mivel kiderült, hogy édes. Egy kis utánajárással megtudtam, hogy Gros Manseng szőlőből készült, ami idehaza ismeretlen fajta, és a neten nem is cikkeznek róla sehol magyarul.
Színe aranyba hajló citrom. Tetszetős, közepesen intenzív, de mindenképp izgalmas, fejlődő illatok. Először kis vajasság, aztán alma. Picit később virágok, majd ananász, két nappal később a maradék már rebarbara illatában tetszeleg. Ízlelve legalább félédes, a savak azonban nem támogatják meg annyira édességét, viszont kapott egy pici szénsavat, hogy mégse menjen el geilbe. Közepesen telt, illatával harmonizáló bor, szépen érkezik ízben is az ananász és a rebarbara. Kellemes ivóbor, szívesen kóstoltuk vissza később. Én 85 pontra értékeltem.
Mundulla - Shiraz 2009
Újra Mundulla Shiraz, mint a múltkor, csak most még régebbi. Alkalmi vétel volt, s nem vártunk tőle sokat. Csak a kíváncsiság vezérelt bennünket a kóstolásakor.
Mély rubin szín barnás széllel. Izgalmas, kellően intenzív, hűvös illatok. Pici menta, vanília, aszalt szilva. Kóstolva azonban úgy tűnt már szétesett a bor. Kusza volt, az alkotórészek külön utakon jártak, a savak elfáradtak, illata többet ígért.
Radics Barni - Syrah 2013
Közepes bíbor szín. Közepesen intenzív illat, melyben hűvös fűszeresség jelenik meg úgy mint a menta és a kömény egy pici szegfűszeggel. Ízlelve picit nyersnek vagy inkább üresnek tűnik. Kis test, kevés tannin, kevés sav, cigánymeggyes aromák, közepesen hosszú vagy inkább rövid lecsengés.
Chiana - Hachón Tempranillo 2013
Legyen egy kis Spanyolország, Ribera del Duero és akkor már tempranillo. Életem első tempranillója.
Mély bíbor szín és lusta lefolyás. Intenzív tölgyfás illatok, majd érett meggy és fekete bogyósok. Közepesen telt a korty, tanninja simulékony, savai azonban picit fáradtak, így lecsengése is elég rövidke, azért 82 pontot megérdemelt (Lacinál 84-et).
Mezghiriz Reserve - 2010
Újra Spanyolország, ezúttal Navarra. Régi bor, így inkább a kíváncsiság vezérelt minket, mint az élvezeti érték.
Gránátosodó mélyvörös szín. Sokat ígérő, sejtelmes illatok: tölgy, szilva, meggy, mazsola, menta. Közepesen telt, bársonyos textúra, de fogyóban lévő lendület. Jó lett volna kóstolni, amikor még szebb arcát mutatta. 80 pontot azért még hozott mindkettőnknél.
Kristinus Borbirtok - Lajos T.
Az est nagy várományosa volt a múltkori Sas Cuvée után. Sajnos ezúttal mélyen alulmaradt, de nem a bor hibája volt, hanem a dugóé. A Lajos T. mindenesetre nem lesz elfelejtve, a következő mustrára már szeretném hozni az újabb palackot.
Béres - Tokaji Furmint 2014 (félédes)
Csillogó, közepesen intenzív arany szín. Intenzív illatában ásványosság, őszibarack és licsi. Ízlelve szép kerek, kellően telt, üdítő. A kortyban is megjelennek a várt zamatok, melyek lenyelve pici kesernyével, fanyarsággal szép hosszan megmaradnak szánk emlékezetében.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése