Palackpumpa

Az elmúlt évben leszoktam a nagyobb borok vásárlásáról, így otthon ritkán került a poharamba nagyobb testű, több évet érlelt tétel. Ennek a magyarázata nem az ilyen borok árában rejlik, illetve nem anyagi okai voltak, sokkal inkább a megbontott bor tartósításával voltak gondjaim. Tudniillik egy-egy bor megbontás után nem fogy el azonnal (pláne, ha egyedül kortyolgatom), sokszor négy-öt napig kóstolgatom. Tulajdonképpen minden este egy pohárkával iszom belőle, gyakran jegyzetelgetek is róla: készül kóstolási jegyzék és megjegyzem milyen változásokon megy át ez idő alatt. Többször tapasztaltam, hogy a legjobb formáját egy bor a második nap adta. Kellően átszellőzött addigra, nem volt se kellemes, se kellemetlen palackbukéja és zavartalanul lehetett élvezni a bort a maga valójában, tökéletességében, csak annyit kellett vele várni, amíg egy picit felmelegszik (amennyiben éppen vörösborról van szó), mivel a bontott palackot már mindenképpen hűtőben tárolom. Nem is volt ezzel soha probléma a második napig. No de a harmadik napon! A harmadik napon a bor már rendszerint elvesztette gyümölcsös, fűszeres illatvilágát, gyakorlatilag nem különbözött egy nagyapám korabeli hordóban érlelt, darabban tárolt házi bortól, és ízben is hordozta az oxidálódott bor jegyeit. Szóval a sokadik ilyen alkalom után otthonra már csak a frissebb, általában reduktív borokat vettem, melyek egyrészt nem estek össze néhány napnyi darabban tárolástól, másrészt mivel olcsóbbak voltak, nem volt kár értük.

Aztán Palancsa Laci barátom vásárolt egy Vacu Vin vákuumpumpát a hozzá tartozó dugókkal együtt, és egy közös kóstoló alkalmával ecsetelgette, hogy ez milyen fasza találmány, mert így ha lehozunk több palack bort egy kóstolóra, a maradékot frankón el tudjuk vele tartósítani még pár napra. Hm, mondván, mit veszíthetek, én is beruháztam egybe, nem volt valami fene nagy költség, cirka 3000 Ft. Lassan el is kezdtem használni: Vylyan Villányi Franc, Cabernet Sauvignon, Bodri Faluhely Kékfrankos és most Vinatus Cabernet Sauvignon voltak a tesztalanyok. Öt napig tároltam vele bort úgy, hogy minden este bontottam és pumpáltam, és még az ötödig nap is olyan élvezhető volt a bor, mint a második napon: jöttek a gyümölcs és fűszer aromák úgy illatban, mint ízben egyaránt.

A kikerics kereső túránk alkalmával vettem egy palack Vinatus Cabernet Sauvignon 2012-t. Pénteken nyitottam, minden este bontottam és visszapumpáltam. Ma kedd van és a jegyzéket ma készítettem róla:

Mély, átláthatatlan rubin, a pohár falán erőteljes templomablak jelenség. Illatban tiszta, intenzív, érett. A hordó szépen integrálódott, szilvás, meggyes, szegfűszeges illatjegyek törnek az orrba némi vaníliával. Kóstolva jó robusztus a korty, játékos savakkal, sok, egy picit még tapadós tanninnal, a szerkezetben szépen megbúvó alkohollal és hosszú utóízzel. Szilvalekvár, cigány meggy, feketeribizli és édesfűszerek. 90 pont.